Tallózás
Sopron
Magyarország legnyugatabbra fekvő borvidéke, amelyet az Alpok, a Soproni-hegység és a Fertő-tó délnyugati része határol. Az ország legcsapadékosabb és leghűvösebb borvidékének számít annak ellenére, hogy az éghajlata kiegyenlített kontinentális.
A talajszerkezet, mely itt túlnyomó részt csillámpala, un. kristályos palakőzet igen nagy mértékben határozza meg a borok stílusát. Természetesen csak azoknál a borászatoknál, ahol e különleges kőzetnek, kőzetszerkezetnek nagy fontosságot adnak és ahol ezért tesznek is! Manapság inkább mondjuk vörösbortermelőnek a borvidéket, mint fehérbortermelőnek. A filoxéra vész előtt azonban pont fordítva volt, túlnyomó többségben a fehér fajták voltak!
Olyanok mint az Zöldveltelini, Fehérburgundi stb. A jelenleg meghatározó kékszőlők a következők: abszolút az első a Kékfrankos, aztán a Pinot Noir, Cabernet Franc és a Syrah. Ezek egy része néhány éves telepítés de minden jel arra utal, hogy ezek nagytöbbsége itt meg is fog honosodni.
A hűvös klíma és a helyenként sok meszet tartalmazó talaj révén az itt termet vörösborok savdominánsak, megfelelő érettségben leszedett szőlőből és természetesen jó hordóhasználatból pedig finom tanninokat tudnak a borban felsorakoztatni. Itt szinte elengedhetetlen a biológiai almasavbontás, hiszen e hatására a borok lágyabbak, simogatóbbak, jobban ihatóbbak, mint korábban. Mindezek összessége és törekvés arra, hogy bebizonyítsák, itt is lehet remek borokat készíteni, vezetett el oda, hogy ma Sopron az ország egyik színfoltja!
Ebben pedig Weninger családnak sokat köszönhet nemcsak a borvidék, de ország is! A borok minősége ugrásszerüen megnőtt, rengeteget fejlődött.
Fehér szőlők 
